Tejfölös-póréhagymás gombakrémleves

Ez egy nagyon intenzíven gombaízű krémleves, a póréhagyma és a tejföl édeskés-savanykás pikáns ízével.

Hozzávalók:

• kb. 30 dkg champignon, vagy egyéb gomba
  
• 1 hosszú szál póréhagyma
• 3-4 dkg vaj
  
• 3 dl tejföl
• 1 kk keményítő
• só
• csipetnyi őrölt rozmaring

A póréhagymát fölkarikázzuk, a gombát is fölaprítjuk. A vajat megolvasztjuk egy szélesebb lábosban, majd a hagymát és a gombát hozzáadjuk, sózzuk és megpirítjuk benne. Hosszan, kb. 10 percen át hagyjuk a vajon pirulni, hogy eresszenek saját levet is a zöldségek. Közben rozmaringgal fűszerezzük. Kevés vizet adunk hozzá, majd botmixerrel pürésítjük. Jól összekeverjük a tejföllel és a keményítővel is, majd annyi vizet adunk hozzá, amennyi levest szeretnénk (ez nagyjából egy 4-5 személyes adag), majd összeforraljuk.

Levesbetétnek adhatunk hozzá pirított gombaszeleteket, vagy bármi mást, pl. reszelt sajtot, pirított kenyérkockákat.

Sült csirkecsíkok brokkolival, wokban

Egy időben nagyon sokat használtam wokot, de aztán átszoktam a serpenyőben való párolásra, mert a serpenyő kezelése a wokhoz képest jóval egyszerűbb. Wokban való főzéskor sokkal több időbe kerül magának az edénynek a kezelése, mint a főzési idő. Ha viszont rászánjuk azt az energiát az edényre (ugye kitörölni, mosogatóba ugye nem lehet beletenni, bele se férne, kitörlés után szárítani vagy szárazzal kitörölni, olajozni, ráadásul még emelgetnem is nehéz az edényt.... brrrr), nagyon zamatos ételeket kapunk benne. Wokban való főzéskor a zöldségek és a hús nagyrészt kevés zsiradékban, az edény falánál pirul, gyorsan, így minden roppanósan friss marad. Én szoktam egy kicsit párolni is benne a húsokat, mert kétségeim vannak, biztosan átsül-e attól a rövid pirítástól. Így azonban már biztos az eredmény.

Ez egy jó fűszeres, ám nem erős zöldséges-húsos étel.

Hozzávalók:

• 25 dkg csirkemell, vékony csíkokra vágva, vagy apróra felkockázva
• 25 dkg brokkolirózsa
• 2 db paradicsompaprika vagy kaliforniai paprika
• 2 kk só
• 1/2 kk őrölt római kömény
• 1/2 kk őrölt koriander
• csipetnyi őrölt gyömbér
• 1 kk kurkuma
• csipetnyi őrölt fehérbors
  
• 1 kk méz
• 5-6 ek étolaj

Ez a mennyiség egyéb köret nélkül 2-3 személyre elegendő.

A bőr nélküli, kicsontozott csirkemellet még előző nap (vagy legalább pár órával főzés előtt) vékony csíkokra vágjuk vagy apróra felkockázzuk. A fűszereket 3-4 evőkanál olajjal bekeverjük és a csirkével jól átforgatjuk. Így pácoljuk hűtőben egy éjszakán át.

A brokkolit kisebb rózsákra szedjük. A vastagabb szárrészt levágjuk, félretesszük, az majd jó lesz másra. A paprikákat magházuktól megtisztítjuk és vékony csíkokra vágjuk.

A wokot 1-2 evőkanál olajjal felhevítjük, majd beleöntjük a csirkét. Folytonosan kevergetve kb. 5 percig pirítjuk. Ekkor öntünk alá egy pici vizet és fedő alatt pároljuk is. Ez is kb. 5 percig tart csak. Ez idő alatt azt a pici vizet el is fövi, csak az olaj és a husi marad. Ezután hozzáöntjük a zöldségeket, így is pirítjuk kb. 5 percet, majd kevés vízzel pároljuk is. Ha közben szükségesnek érezzük, természetesen sózzuk még utána.
Az egész főzési művelet kb. 20 percet vesz igénybe. Ennyi idő alatt biztosan átsül a hús is, a zöldségek pedig enyhén megpuhulnak, miközben roppanósan frissek maradnak.

Zellerkrémleves

Ez a leves mára klasszikussá vált a konyhánkban. Még több évvel ezelőtt talán ez volt az első krémleves, amit életemben először készítettem.


Hozzávalók:

• egy közepes nagyságú (30-35 dkg-os) zellerhez:
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• kb. 3 dkg vaj
• kb. 1 dl tejszín
• 1 db tojássárgája (elhagyható)
  
• 1 kk keményítő
• só
• őrölt szerecsendió
• esetleg őrölt fehérbors

A vajat megolvasztjuk a fazékban, majd hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát és a felkockázott zellert. Sózzuk, megpirítjuk egy kicsit a vajon, hagyjuk hogy eresszen egy kis saját levet. Felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, majd kb. negyedórán át pároljuk. Közben csipetnyi szerecsendióval és fehérborssal fűszerezzük.

Párolás után botmixerrel pürésítjük, majd elkeverjük a tejszínnel és a keményítővel, esetleg egy tojássárgájával is. Felöntjük annyi vízzel, hogy kb. 1, 1,2 liternyi levest kapjunk, majd összeforraljuk. Ennél jobban nem érdemes fölhígítani, mert akkor veszít a jellegzetes zeller ízből.

Tálalhatjuk pirított kenyérkockákkal, levesgyönggyel, olajos magvakkal, reszelt sajttal.

Kelkáposztafőzelék pulykafasírttal

Egy hagyományos ebéd úgy elkészítve, ahogyan én szeretem. :)

Kelkáposztafőzelék

A friss, élénk színű kelkáposzta igazán finom tud lenni. Ennél a zöldségnél különösen fontos, hogy ne használjunk fonnyadt, fakó példányt, mivel a kelkáposztának, ha nem friss, rémesen semmilyen íze tud lenni a frisshez képest.


Hozzávalók:

• 1 fej kelkáposzta, nagysága attól függően, mennyit főzeléket szeretnénk
• 1 kis fej káposztához 3-4 gerezd fokhagyma (nagy fejhez egy egész fej is mehet)
• majoránna
• só
• 1-2 ek tejföl ízlés szerint
  
• fél ek keményítő

A külső, esetleg sérültebb, fonnyadtabb leveleket leszedjük. A káposztát félbe majd negyedekbe vágjuk, vékony csíkokra vágjuk. Föltesszük főni annyi vízben, hogy ellepje. Ha szükséges, pótoljuk közben a vizet, de soha nem szükséges hozzá annál több, mint amennyi éppen hogy csak ellepi. Közben sózzuk, fűszerezzük, belenyomjuk a fokhagymagerezdeket.

Kb. fél-háromnegyed óra főzés elég neki, ha szeretnénk nem akarjuk túlságosan szétfőzni és szeretnénk megőrizni a káposzta friss jellegét, ízanyagát. Pár kanállal kiveszünk belőle, hozzáadjuk a tejfölt és a keményítőt, botmixerrel egyenletes állagúra keverjük, majd összeforraljuk a főzelékkel.

Ahhoz, hogy a jó káposztaíz megmaradjon, a friss káposztán kívül nagyon fontos, hogy valóban csak minimális sűrítőanyagot (keményítőt, lisztet, zabpelyhet... ki mivel szereti) adjunk hozzá, és csak minimális mennyiségű legyen az a főzőlé, amit így be kell sűríteni. Végül is nem habarásfőzelékről, hanem káposztafőzelékről van szó.

Fasírt

Ez egy teljesen hagyományos, amolyan Horváth Ilona-féle, minden magyar háztartásban hasonlóan készülő fasírt, némi többlet fűszerezéssel.


Hozzávalók:

• 30 dkg darált hús pulykából (én combhúst használtam)
• másfél darab kifli
• kb. 1 dl tej
• 1 db közepes fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 db tojás
• kb. 2 kk só
• őrölt bors
• majoránna
• 1 kk pirospaprika
• 1 ek kacsazsír
• zsemlemorzsa
• olaj a sütéshez
  

A kifliket (esetleg kenyérbelet vagy zsemlét) megöntözzük a tejjel, áztatjuk 1-2 órát (ha nagyon szikkadt, ez szükséges lehet), majd krumplinyomóval vagy villával alaposan összetörjük.
A hagymát apróra vágjuk és kacsazsíron megpirítjuk.
A kacsazsír és a pulykahús remekül illik egymáshoz, lévén a pulyka viszonylag száraz hús, a kacsazsír pedig egy jó zamatos zsiradékféle. Mivel mi bizonyos időközönként szoktunk kacsát sütni, abból értelemszerűen kisül valamennyi zsír, amit elteszünk sütni-főzni.

A darált húst jól összedolgozzuk a kiflikkel, a hagymával, a tojással, az apróra zúzott fokhagymagerezdekkel és a fűszerekkel. Az olajat felforrósítjuk. Közben a masszából féltenyérnyi laposabb korongokat formázunk zsemlemorzsával megszórt deszkán, majd közepes tűznél az olajban mindkét felüket alaposan átsütjük.

Ez a massza elég lágy, de ha zsemlemorzsával megszórt deszkán dolgozunk vele, szépen összeáll. Én azért szeretem gombócok helyett inkább korongszerűre formázni, hogy biztosabban átsüljön. Melegen és hidegen egyaránt finom, mindenféle főzelékekhez és salátákhoz ideális feltét.

Mákos pogácsa

Ezt a receptet teljes egészében a desszert.eu oldaláról vettem át. Nem igazán tudok mit hozzátenni, ez a recept úgy jó ahogyan van. Az oldalon az egyes lépéseket követve nagyon egyszerűen elkészíthető. A recept további előnye, hogy annak ellenére, hogy kelt tészta, viszonylag gyorsan készen van. Nem kell sokáig gyúrni, elég rövid ideig keleszteni. Sóból én valamivel többet tettem hozzá (10 gr-ot), nekünk így ízlett.

Hozzávalók (kb 8080 dkg-hoz)

• 500 g liszt
• 6 g só
• 100 ml olaj
• 1 db tojás
• 50 ml langyos tej
• 30 g élesztő
• 45 g szemes mák
• 200 ml 20%-os tejföl

Elkészítés

1. A sütőt előmelegítjük 220 C-ra.

2. A liszthez hozzáadjuk a sót, majd összemorzsoljuk az olajjal, beletesszük az egésztojást és a langyos tejben feloldott élesztőt.

3. Belekeverjük a mákot, és a tejfölt. Addig gyúrjuk, amíg az edény falától el nem válik a tészta. 20 percig pihentessük.
FIGYELEM! Liszttől függően lehet tenni egy kevés olajat pluszba a tésztához, ha nagyon keménynek találjuk!

4. Ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát, és kis - maximum 3 cm átmérőjű - pogácsaszaggatóval szúrjuk ki. Tojással kenjük meg.
FIGYELEM! Fontos, hogy 3 cm-nél ne legyenek nagyobb átmérőjűek a pogácsák, mert ez a tészta nagyon tömör, és nagy méret esetén nem fog átsülni, valamint az íze sem lesz optimális.

5. Újabb 10-15 perc pihentetés után előmelegített sütőben 220 C-on 10-15 perc alatt készre sütjük. Akkor jók a pogik, mikor szépen megpirultak, a pörzsanyag fogja adni az aromákat.

500 6 100 1 50 30 45 200

Cukkinisaláta

Cukkinit nyersen... általában szeretem a zöldségeket nyersen, de valahogy egy cukkinibe beleharapva nem fog el a vágy, hogy megegyem párolás, sütés-főzés nélkül. Mégis izgalmasan hangzik, hiszen egyébként sütve-főzve nagyon finom alapanyag. Nézegettem itt-ott mindenféle recepteket, majd kikerekedett belőle ez a saláta. Valószínűleg a kapornak köszönhetően nagyon erőteljes ízű lett, emiatt semlegesebb ízű ételekhez ajánlom. A paradicsom és az újhagyma szerintem ízben és látványban is nagyon feldobja.

Hozzávalók:

• 1 db közepes nagyságú salátacukkini
• 2 db közepes nagyságú paradicsom
• 3 szál újhagyma
• 1 dl natúr joghurt
• kb. fél dl víz
• 1 kk citromlé
• só
• kapor

A cukkinit felkarikázzuk, a paradicsomokat félbevágjuk és szintén karikára vágjuk. A zöldhagymát szárastól apróra vágjuk. A joghurtot lazítjuk egy kis vízzel, fűszerezzük a citromlével, a sóval és a kaporral, majd összeforgatjuk a zöldségekkel. Hűtőben érleljük pár órát.

Salátaként is finom semleges ízű köretekkel (pl. párolt rizzsel, sült krumplival) húsokhoz, de önmagában köretnek is alkalmas, vagy önálló fogásként salátának pl. sajttal, tojással.

Diós körtetorta

Születésnapi tortát készültem sütni. Az ünnepelt valamilyen gyümölcsös tortát szeretett volna. Sürgetett az idő, így az itthon föllelhető hozzávalók megszabták a kereteket, így döntöttem a körtetorta mellett. Szerettem volna valamilyen nem hagyományos piskóta közé tölteni a krémet és a gyümölcsöket, így találtam rá a fűszer és lélek oldalán található körtetorta receptre. A tésztán csak egy kis változtatást tettem (nekem már ránézésre is túl édes volt), a krém amit készítettem hozzá viszont teljesen más.
Ez a tortakarika egyébként rendkívül ízes, a körte és a dió íze is érzik rajta. Nagyon omlós állagú, ezért a formából való kivételnél és a kettévágásánál különösen legyünk óvatosak, nehogy széttörjön, megrepedjen. Csak akkor vágjuk ketté, ha már kihűlt.

Hozzávalók:

a tortakarikához:

• 1 bögre finomliszt
• 1 bögre darált dió
  
• 1 csomag sütőpor
• 3/4 bögre étolaj
• 1/2 bögre nádcukor
• 2 db körte lereszelve
• 1/2 bögre joghurt
• 1 tojás

A hozzávalókat összekeverjük, majd egy tortakarika alját sütőpapírral kibélelünk és megsütjük. 180 fokra előmelegített sütőben légkeveréses funkción ez kb. 40 perc.


a krémhez:

• 250 gr mascarpone, vagy valamilyen natúr krémsajt
• 2 dl tejszín
• 5 dkg porcukor
• habfixáló
  
• 2 csomag zselatin fix (vagy valamilyen zselatin, kb. 8 dl krém megkötéséhez)
• 8 db közepes nagyságú körte (több is lehet)
• 2 ek méz
• 2-3 dkg vaj

6 db körtét meghámozunk, a magházat kivágjuk, vékony cikkekre vágjuk. Egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a mézet, majd beleforgatjuk a körtecikkeket és kb. 5 percen át folyamatosan kevergetve pároljuk.

2 db körtét szintén meghámozunk, magházát kivágjuk, majd leturmixoljuk. Simára keverjük a krémsajttal, a porcukorral. A tejszínt fölverjük némi habfixálóval, hozzákeverjük a zselatin fixet (ezt a fajtát hidegen hozzá lehet keverni, de mindig az adott fajta zselatin használati utasítását kövessük), majd összekeverjük a krémmel. Egy kis időre hűtőbe tesszük.

A tortakarika alját visszahelyezzük a formába. Rátesszük a krémnek kb. 2/3-át, majd szépen elhelyezzük rajta a körteszeleteket, belenyomkodjuk egy kicsit a krémbe. Rátesszük a tortakarika másik felét, majd hűtőbe tesszük dermedni 2-3 órára.

A tortaforma szélén késsel végigmegyünk, hogy biztosan elváljon a torta a forma szélétől, majd meglazítjuk a kapcsokat. A torta oldalát és a tetejét bevonjuk a maradék krémmel, majd megszórjuk darált dióval. További pár órára hűtőbe tesszük szilárdulni, összeérni.

Francia hagymaleves

Hogy ez a leves mennyire francia, arról most inkább nem írnék. Egyszer ettem egy magyar étteremben francia hagymaleves néven egy rendkívül finom levest, amit friss cipóban tálaltak föl. Tulajdonképpen már nem is emlékszem arra, hogy a cipó frissessége, vagy a leves krémesen lágy íze volt a meghatározóbb, de mindenesetre maradandó élményt okozott.
Ezen a néven rengeteg receptet találhatunk. Én a friss cipótól most mindenesetre eltekintek. Ha egyszerűbben szeretnénk megoldani ezt a kérdést, ehetjük levesgyönggyel, sajttal, pirított kenyérkockákkal, fokhagymás pirítóssal.
Az alapléről az a tapasztalatom, hogy ha többféle hagymából készítjük, sokkal gazdagabb ízű, mintha csak vöröshagyma lenne benne. Természetesen elkészíthető csak vöröshagymából is, ha csak az van itthon.





Hozzávalók:

• 1 hosszú szál póréhagyma
• 3-4 fej közepes nagyságú vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• metélőhagyma
• 1 csokor újhagyma
• másfél dl tejszín
• 2-3 dkg vaj
• só
• őrölt szerecsendió
• esetleg csipetnyi fehérbors
• 1 kk keményítő

A vöröshagymát és a póréhagymát apróra vágjuk vagy fölkarikázzuk, az újhagymák fehér részét szintén. A kevés vajat felolvasztjuk, rádobjuk a hagymákat, sózzuk, majd elkezdjük pirítani-párolni. Először kicsit pirulni fog, ám a sótól hamar levet enged, és ezek után saját levében párolhatjuk egy darabig. Fűszerezzük szerecsendióval. Majd felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, és valamelyest puhára pároljuk. Nem kell túlzásba vinni a dolgot, az egész pirítás-pároláshoz elég összesen kb. fél óra, mivel úgyis turmixolni fogjuk az egészet.

Botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a tejszínt, elkeverjük a keményítővel. Megszórjuk metélőhagymával és az újhagyma apróra vágott zöld szárrészével, hozzáadunk annyi vizet, hogy ez a levesmennyiség kb. 4 személyre elegendő legyen és összeforraljuk. Jobban nem érdemes fölhígítani, mert akkor az az íz rovására megy. A végén adhatunk hozzá egy kis fehérborsot is.

Rakott padlizsán

A hozzávalóknak és a fűszerezésnek köszönhetően mediterrán jellegű étel. Nem konkrét receptet készítettem el, csak az általam összeillőnek vélt dolgokat "összeraktam", így lett a rakott padlizsán. Jó fűszeres, erőteljes ízű étel.

Hozzávalók:

• 1 db nagyobb padlizsán
• 5-6 db közepes méretű paradicsom (több is lehet)
• kb. 50 dkg pulykacombhús
• kb. 20 dkg kemény sajt (jelen esetben nagyrészt juhsajt és kevés trappista volt)
• só
• oregánó
• bazsalikom
• olívaolaj

A padlizsánt kb. félujjnyi vastag szeletekre vágom, besózom. Pár órát állni hagyom, és ha eresztett levet, azt leöntöm róla, esetleg kinyomkodom. Így állítólag lehet az ízén szelídíteni valamennyit.

Az apróra vágott pulykahúst sózom, majd kevés olajon fehéredésig pirítom. Felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, majd megpárolom. ha szükséges, pótolom alatta a vizet. A párolás kb. fél óra alatt készen van. Közben fűszerezem is.

A padlizsánszeleteket serpenyőben kicsi olívaolajjal átpirítom 1-2 percig. Mindegyik padlizsán szeletre teszek pár csepp olajat, majd mindkét oldalukat sütöm egy kicsit.

Egy nagy jénait elkezdek kirakni a hozzávalókból: egy réteg padlizsán, egy réteg paradicsom (ezt is lehet közben fűszerezni), husi, majd befedem a szelet sajtokkal. A tetejére, ha van még, még egy rétegnyi padlizsán-paradicsom-sajt. Reszelt sajttal is megszórhatjuk a tetejét, de a szelet sajtok is szépen ráolvadnak.

Kb 180 fokon összesütöm addig, hogy a padlizsán is biztosan jól átsüljön és a sajt is szépen ráolvadjon, esetleg meg is piruljon. Ez kb. 30-40 perc.